Hol is kezdjem életem legizgalmasabb kalandjának elmesélését? Talán ott, hogy másodéves koromban kidobtak pesti albérletemből. November elején ott álltam az utcán kezemben a ruhatáram bőröndje, és tanszereim táskája, enyhén szálingózó hóban a IX. kerület egyik szebb utcájában. Az életem egyik legnehezebb percét éltem át nem sokkal ez előtt, és az emléke még mindig fájt. Otthagyott a pasim, kidobtak az albiból, és a tanulmányaim sem sejtettek semmi jót, ami a jövőt illeti. Evett az önsajnálat, és a kétségbeesés. Nem tehettem mást, elindultam az egyetemre, az egyetlen helyre, amit valamilyen szinten még az otthonomnak tekintettem. Reggel nem volt órám, úgyhogy az utolsó…