Kisebb társaság verődött össze egy kerti-partira. Sütögetés, borozgatás, felszabadult jó hangulat! Ránk esteledett, már csak tűz világított, de a háziasszony még mindig vidáman tüsténkedett körülöttünk. Mindenkivel egyaránt évődve foglalkozott. Élvezet volt látni, ahogy bő szoknyájában forgolódott, csábos mellei meg- megrezzentek blúzában! Nem tudtam megállni, hogy amikor mellettem áthajolva babrált az asztalon, ne nyomjak egy puszit rá! – Ne bomolj! – suttogta nevetve a fülembe. Aztán mikor végre lassított kicsit, éppen mellettem áll és egy viccen nevetve megbillent és az ölembe huppant. -Nem vagyok nehéz? Nem nyomlak? – nézett szemembe és megborzolta hajam nevetve. – Nem, dehogy!- fogtam meg csípőjét, pedig…