Felkapta a lovaglós cuccát, és máris indult a tanyára! Tudtam, hogy most mi fog következni! Az e napi lovaglása dupla annyi időt vett igénybe, mint máskor! Gondolom, hogy rendesen megbaszatta magát a Gazsival! Még utólag örültem is hogy így alakult, mert legalább ezentúl nem kell feszengeni, félni a lebukásunk veszélye miatt. A következő napok normál mederben zajlottak. Majd az egyik nap, elkezdett a Böske panaszkodni nekünk. Azzal kezdte, hogy a Gazsi nem hagy engem otthon nyugodtan aludni, mert állandóan piszkál éjszakánként, mert hogy engem is folyton megakar dugni! Engem is felbosszantott ez a bejelentés, de nagyon csodálkoztam azon, hogy amikor erre a feleségem láthatóan idegesen reagálva mondta; Ennek a Gazsinak semmi sem elég!? Na figyelj Böske! Ma estétől, ha te is akarod, nálunk fogsz aludni! A lányom szobája melletti vendégszoba lesz a tied, és itt fogsz velünk lakni ezután! Majd én megbeszélem ezt anyádékkal! Rendben? Te is akarod ezt? Igen, én is szeretném, hogy itten lakhassak maguknál. (Válaszolta.) A nejem azonnal autóba ült, és lement náluk.